BMI kalkulátor — hogyan számítsuk ki a testtömegindexet
A testtömegindex (BMI) a világ legszélesebb körben alkalmazott módszere annak meghatározására, hogy a testsúly arányos-e a testmagassággal. A WHO, a nemzeti egészségügyi hatóságok, a háziorvosok, dietetikusok és táplálkozástudósok alap szűrőeszközként alkalmazzák. A képlet egyszerű: BMI = testsúly (kg) ÷ magasság² (m). Az eredményt a WHO nemzetközi osztályozása alapján értékelik, amely az összes értéket 8 kategóriába sorolja — a súlyos alultápláltságtól a III. fokú kóros elhízásig.
Hogyan használja a BMI kalkulátort?
Húzza a magassági csúszkát a saját értékére (140–220 cm), majd állítsa be a testsúlyt (30–250 kg). Igény szerint válassza ki a nemét, és húzza a derékkörfogat csúszkáját a kiegészítő anyagcsere-kockázat értékeléséhez. Kattintson a „BMI kiszámítása" gombra, és megkapja: BMI-értékét egy tizedesjegy pontossággal; a WHO-kategóriát és az egészségügyi kockázat szintjét; az ideális testsúlytartományt az Ön magasságára; a derékkörfogat kockázatértékelését (ha megadta); valamint egy vizuális BMI-skálát.
Egészséges testsúly különböző magasságokhoz
155 cm-es magasságnál az egészséges testsúly 44–60 kg; 160 cm-nél 47–64 kg; 165 cm-nél 50–68 kg; 170 cm-nél 53–72 kg; 175 cm-nél 57–76 kg; 180 cm-nél 60–81 kg; 185 cm-nél 63–85 kg. Ezek a tartományok a 18,5–24,9 BMI-értéknek felelnek meg. Ha testsúlya kívül esik ezeken a határokon, érdemes megbeszélni háziorvosával.
BMI és egészségügyi kockázatok
A kutatások következetesen összefüggést mutatnak a 25 feletti BMI és a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek, az ízületi problémák és bizonyos daganatos betegségek fokozott kockázata között. A 18,5 alatti BMI vérszegénységgel, csontritkulással, hormonális zavarokkal és legyengült immunrendszerrel hozható összefüggésbe.
Testalkat típusa és a magasság–testsúly arány
A BMI nem veszi figyelembe a testalkat típusát. Három alkattípust különböztetünk meg: ektomorf (vékony, keskeny csontozat), mezomorf (közepes felépítés) és endomorf (széles, masszív alkat). Azonos magasságú és BMI-jű két ember testzsírszázaléka jelentősen eltérhet a csontozat és az izomtömeg függvényében. Ezért a derékkörfogat és a testösszetétel adatai teljesebb képet adnak, mint a BMI önmagában.
Metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata
A metabolikus szindróma az emelkedett BMI, a túlzott hasi zsír, a magas vérnyomás és a vércukor- vagy lipidszint-rendellenesség együttese, amely jelentősen növeli a 2-es típusú cukorbetegség, a szívroham és a szélütés kockázatát. A WHO adatai szerint a cukorbetegség kockázata 25-ös BMI-től kezd növekedni, és 30 felett meredeken emelkedik. Még a kiindulási testsúly 5–7%-os csökkentése is jelentősen mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Ha BMI-értéke meghaladja a 25-öt, érdemes éhgyomri vércukrot is mérni.
BMI és életkor: mi változik 40 és 60 év után?
A testösszetétel az életkorral változik: az izomtömeg csökken, a zsírszövetek aránya növekszik, még stabil testsúly esetén is. Emiatt egyes klinikusok 65 év felett az akár 27-es BMI-t is elfogadhatónak tartják. Az idős korban bekövetkező túlzott testsúlycsökkenés a szarkopénia (izomvesztés) és az elesettség kockázata miatt ugyanolyan veszélyes lehet, mint az elhízás. Személyre szabott súly- és táplálkozási javaslatért forduljon háziorvosához vagy dietetikushoz.